“Kevés az olyan lelkipásztor, aki elődjének készít helyet a panteonban” – állapította meg Temesváron Bányai Ferenc belvárosi református lelkipásztor dr. Higyed Istvánról Szombati-Szabó István: Hátrahagyott írások című könyvének bemutatóján. A Református Nőszövetség és az Ormós Zsigmond Társaság szervezésében Pongrácz P. Mária ismertette dr. Higyed István lelkipásztor-író, egyház- és irodalomtörténeti kutató harmadik, Szombati-Szabó István műveit bemutató könyvét. A két verskötet (Szomorú szerelmes igric, 2002; Összegyűjtött versek, 2003) után a Hátrahagyott írások (Excelsior Art Könyvkiadó, Temesvár, 2005) az Erdélyi Helikon nemzedékéhez tartozó alkotó közírói, valláspolitikai írásaiból nyújt ízelítőt, és egy színdarabját publikálja. Szombati Szabó István. “A vallási kisebbségek Erdélyben” fejezet 134 panaszlevele az erdélyi egyházak és iskolák sérelmeiről, 1924-ben, valamint a román kormány válaszai hiteles dokumentumai az egyházak küzdelmeinek a nemzeti-kulturális megmaradásért. Közlésük újdonságszámba megy. /(Szekernyés): Higyed István harmadik könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2005. május 21.
Fülöp Lídia május 22-én betölti nyolcvanadik életévét. Évtizedeken át vezette a lugosi irodalmi kört. Fülöp Lídia írásaiban éltek tovább a Bega menti falvak hagyományai, a népszokások, előléptek a számára kedves, feledhetetlen arcok. Fülöp Lídia megelégedett azzal a “tenyérnyi napfénnyel” (egyik verseskötetének címlapján olvashatók ezek a szavak), amelyet becsületesen kiharcolt magának. /Pongrácz P. Mária: Tenyérnyi napfény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2005. szeptember 1.
Megjelent Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című novelláskötete. /Irodalmi Jelen Könyvek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./
2005. szeptember 5.
Évről évre gazdagabb programot állítanak össze a Végvári Falunapok szervezői. Az újdonságok sorát az Irodalmi Jelen Könyvek két sikeres szerzőjével való találkozás nyitotta meg. Gyöngyösi Csilla tiszteletesnő – maga is tollforgató – Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskönyvét és Eszteró István versesköteteit (Gondolatok a hölgytárban, Egy könnyű garni) konferálta be a szerzők jelenlétében. Megnyílt a falunapon részt vevő testvértelepülések hagyományőrző népművészeti kiállítása. A sportvetélkedő és a bográcsfőző vetélkedő sikeresen lezajlott. Kele István trombitajátékára elindultak a résztvevők, élükön helyi viseletbe öltözött lovas bandériummal. /Sipos János: Végvári Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2005. szeptember 15.
Harmadik alkalommal jelentkezett Temesváron, a Bánság Múzeumában évente megrendezésre kerülő Cart-Vest könyvvásáron az Irodalmi Jelen Könyvek (IJK). Az IJK-ról Böszörményi Zoltán kiadó- és laptulajdonos, főszerkesztő elbeszélgetett a rendezvény megnyitóján megjelent írókkal, költőkkel, művelődési vezetőkel. A legfrissebb könyveik: Paul Sohar Hazajáró versek (angol és magyar nyelven), Tomaso Kemény Erdély aranypora, az IJK és A Dunánál Könyvkiadó (Kolozsvár–Budapest) közös munkája, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötete, Farkas Wellmann Éva Itten ma donna választ, György Attila Harcosok könyve, Demeter Szilárd Egérfelügyelő és Tar Károly Kutyatár. Megjelenés előtt állnak: Bágyoni Szabó István Elszabadult konténerek, Jancsó Miklós Kandi-kamera, Nagyálmos Ildikó Félmozdulat és Irházi János Morczika levelei. /(Szekernyés): Könyvek a múzsák hajlékában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2005. október 13.
Október 12-én Aradon a Jelen Házban bemutatták Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötetét. /(nagyálmos): “Nem akkor alkotok, amikor írok”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2005. október 25.
Temesvár szellemi életének kimagasló eseménye volt a Bánsági Írók Lexikonának ünnepélyes bemutatója. Alexandru Ruja irodalomkritikus, a lexikon tervének előkészítője több mint két esztendeje dolgozott népes csapattal. Írók, irodalomtörténészek, egyetemi tanárok, diákok bevonásával készült el a terjedelmes, 933 oldalnyi szöveget tartalmazó kötet, mely a Nyugati Egyetem filológiai tanszéke és a németországi Institut für Donauschwabische Geschichte und Landeskunde Tübingen közös kiadásában jelent meg az Editura Universitatii de Vest könyvkiadónál. Az első, román nyelvű kiadásban e vidék szellemi hagyományainak megfelelően a román írók mellett helyet kaptak a magyar, német, szerb, szlovák írók is, akik az elmúlt több mint ötszáz esztendő során maradandót alkottak e tájon. Így gyűlt össze az a valóságos kincsestár: A frissen megjelent lexikon német kiadása is készül, Horst Fassel német író és irodalomtörténész gondozásában. A lexikonban 41 magyar író nevével találkozik az olvasó Temesvári Pelbárttól a kortárs alkotókig. A gazdag névsorból néhány név: Anavi Ádám, Balogh Edgár, Bárányi Ferenc, Bárányi László Ildikó, Bodor Pál, Böszörményi Zoltán, Csiky Gergely, Endre Károly, Franyó Zoltán, Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Kaffka Margit, Kós Károly, Mandics György, Ormós Zsigmond, Révai Miklós, Szabolcska Mihály, Szász János, Szombati Szabó István… A névsort bővíthető lenne, mert nem teljes, de ilyen rangos bemutatásban még nem volt része a magyar szerzőknek. A szerkesztő bizottságban Szekernyés János mellett (aki a legtöbb szócikk szerzője), Balázs Imre József és Pongrácz P. Mária vett részt. /Pongrácz P. Mária: “Kincstári” lexicon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2005. november 15.
Az Irodalmi Jelen /Arad/ folyóirat a múlt héten, Norvégia fővárosában, Oslóban mutatkozhatott be az ottani magyar közösség előtt. Az est házigazdája Kovács Katáng Ferenc egyetemi tanár és Krausz Judit, a nagykövet felesége volt. Böszörményi Zoltán, az irodalmi lap főszerkesztője, tulajdonosa először az Aradon és Budapesten megjelenő lap koncepciójáról, tartalmáról, terjesztéséről beszélt a nagyszámú közönségnek. Nagyálmos Ildikó, a lap felelős szerkesztője legújabb, Félmozdulat című verseskötetéből, Pongrácz P. Mária, a lap prózaszerkesztője nemrég megjelent, Arckép lepkékkel című novelláskötetéből olvasott fel. Böszörményi Zoltán A szerelem illata című kötetben megjelent szonettkoszorúval mutatkozott be. Norvégiában hozzávetőleg kétezer magyar él, többnyire ’56-osok és leszármazottaik, s amióta Krausz Györgyöt nevezték ki nagykövetnek, rendszeresen tartanak magyar esteket, ahová magyarországi neves írókat, költőket, képzőművészeket, színészeket hívnak meg. /Oslóban mutatkozott be az Irodalmi Jelen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2005. november 24.
A Nyugati Jelen Temesváron levő fiókszerkesztőségében november 23-án tartották a karácsonyi könyvvásár megnyitóját. Kedvezményes áron kínálják az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban és más kiadónál megjelent vers- és prózaköteteket. Egyben bemutatták a Nyugati Jelen 2006-os Évkönyvét is. Pongrácz P. Mária főmunkatárs az IJK-könyvek egy részének szerkesztőjeként ajánlotta a köteteket a megjelentek figyelmébe. /Karácsonyi könyvkínálat a szerkesztőségben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./
2005. november 29.
Személyes történelemkönyv, kordokumentum, irodalom, így lehetne jellemezni a Németországban (Karlsruhéban) élő író, a nyolcvanöt esztendős Billédy Ilona napokban megjelent Sorsok és emberek /Solness Könyvkiadó, Temesvár/ című kötetét. Összegyűjtötte a temesvári piarista gimnáziumban és a Notre Dame-ban végzett vén diákok emlékeit, élettörténeteit. Ezekből a vallomásokból megrajzolta a bánsági ember portréját. A “temesvári tudat”, a szülőföldhöz való ragaszkodás átsugárzik minden íráson. Volt osztálytársak, barátok küldték el neki életük történetét, melyekhez rövid magyarázatokat, leveleket fűztek a szerzők, mert segítette munkáját férje, Hrivnyák Zoltán. Az akkori diákokból híres kutatók, mérnökök, ügyvédek, művészek lettek otthon, Magyarországon vagy a nagyvilágban. /Pongrácz P. Mária: Hazatérő szép üzenet. Billédy Ilona vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2005. december 19.
Megérdemeljük, hogy saját magunkat ünnepeljük, vélte Márkus-Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, a Kolozsváron december 17-én megtartott évzáró gálaesten, ahol az idei irodalmi kitüntetéseket osztották ki a liga tagjainak. – Bár az E-MIL adja át a díjakat ezen az estén, ezek mégsem E-MIL-díjak, hanem támogatók jóvoltából született kitüntetések – hangsúlyozta Márkus-Barbarossa János. A kiosztásra kerülő irodalmi díjak Méhes György Kossuth-díjas írónak, Böszörményi Zoltánnak (költő, író, főszerkesztő), egy bécsi, valamint egy sepsiszentgyörgyi kiadónak köszönhetők. Négy Irodalmi Jelen-díjat osztottak, tulajdonosai a következők: Eszteró István Egy könnyű garni című verseskötetéért, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel (novellák), Orbán János Dénes Búbocska (ördögregény), Mózes Attila Céda korok történelme (irodalomkritika). Négy elsőkötetes fiatalt tüntettek ki a Méhes György-debütdíjjal: Ármos Lorándot, Burus János Botondot, Márkus Andrást és Muszka Sándort. Idén a Méhes György-nagydíjat Bréda Ferenc kapta. /Köllő Katalin: Kiosztották az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2005. december 20.
December 18-án az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen folyóirat a Marosvidék Baráti Társaság meghívására Makón mutatkozhatott be. A közönség az est során nemcsak irodalmat, hanem kórusműveket, népzenét, néptáncot és betlehemes játékot is hallhatott, láthatott. Az Irodalmi Jelen négy szerkesztője (Bege Magdolna lapszerkesztő, Pongrácz P. Mária prózaszerkesztő, Irházi János interjúkért felelős szerkesztő és Nagyálmos Ildikó felelős szerkesztő) bemutatta a lapot, majd az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban megjelent legfrissebb könyveikből olvastak fel. /(Nagyálmos): Irodalmi Jelen-bemutató Makón. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./
2005. december 22.
December 21-én Aradon, a Jelen Ház kávézójában az aradi nagyközönség is megismerkedhetett – az oslói, temesvári és makói bemutató után – Nagyálmos Ildikó, a lap szerkesztője Félmozdulat című, immár második verskötetével. A kötet kiadója az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ és a budapesti Fiatal Írók Szövetsége. A kötetet Pongrácz P. Mária ismertette. A bemutató után ugyanott volt Laukó Katalin fiatal pécskai festőművész kiállításának megnyitója. /(Kiss): Könyvbemutató és kiállítás-megnyitó a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2006. február 9.
A négy évvel ezelőtt megválasztott vezetőséget erősítették meg tisztségében az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának február 4-én tartott tisztújító közgyűlésén. A szakosztályt az elkövetkező négy év során is Kovács Dezső szájsebész professzor vezeti, alelnökök Egyed Zs. Imre és Gyéresi Árpád professzorok. A titkári teendőket Sipos Emese előadótanár látja el, a jegyző Szilágyi Tibor lesz. Az egyetlen változás, hogy a sepsiszentgyörgyi Albert István alelnök, kardiológus főorvos helyébe Borsa István csíkszeredai bőrgyógyász főorvos került. Kovács Dezső úgy látja, sikerült aktívabbá tenni az egyesületi tevékenységet. A 2002-es év során sikerült a központi EME keretén belül az autonómiát megvalósítani. Szakosztályuk az EME 7 szakosztálya közül a legnagyobb, jelenleg 900 taggal dicsekedhet. 15 területi csoportjuk közül a legaktívabb a szilágysomlyói, a székelyudvarhelyi, a nagyváradi, és a sepsiszentgyörgyi. A legeredményesebb munkát a családorvosok,(dr. Pongrácz Mária és dr. Kovács Beatrix) a fogorvosok (dr. Pongrácz Antal), a kardiológusok (dr. Benedek Imre) és a gyógyszerészek (dr. Péter H. Mária vezetésével) végezték. Az évente megtartott vándorgyűlések helyszíne 2002-ben és 2005-ben Marosvásárhely, 2003-ban Sepsiszentgyörgy, 2004-ben pedig Kolozsvár volt. A külföldi kollégák közül is évente 100–120-an részt vesznek a rendezvényeiken. 2002- től az Orvostudományi Értesítő szakmai kiadvány évente négy alkalommal megjelenő, országosan akkreditált folyóirattá vált. Ez azt jelenti, hogy az Értesítőben közölt dolgozatokat elfogadják a versenyvizsgákon, és a doktorandusok számára is pontot jelentenek. A vándorgyűléseken elhangzott dolgozatok mellett a Tudományos Diákköri Konferencián díjazott munkákat is közlik, s külföldi kollégáik is felajánlják dolgozataikat közlésre. Az elmúlt évben megalapították a Lencsés György Ars Medica-díjat. Az első plakettel és oklevéllel Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló szakmai és tudományos tevékenységét ismerték el. Ebben az évben a Csőgör Lajos nevét viselő díjat és plakettet terveznek átnyújtani minden évfolyamról egy-egy végzősnek. Négy évvel ezelőtt a Stúdium Alapítvánnyal, a Bolyai Társasággal valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel közösen pályáztak egy orvosi és gyógyszerészeti szakkönyvtár megalapítására. Az EME tagsága kedvezményesen jut hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz, amibe az internet-hozzáférhetőség és az audiovizuális anyagok előkészítése is beletartozik. Az EME gondozásában az elmúlt négy évben jelentős szakkönyvek jelentek meg: Ferencz László: A belgyógyászati diagnosztika kézikönyve I-IV. kötet, Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Kelemen Hajnal, Gyéresi Árpád: Szervetlen gyógyszerészeti kémia. /Bodolai Gyöngyi: Centenáriumra készülnek. Tisztújítás az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi szakosztálya élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
2006. március 28.
Nagy szeretettel fogadta március 22-én Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában Kalász Márton írószövetségi elnök és a Bajza utcai székházban összegyűlt sok-sok író és irodalombarát az Irodalmi Jelen és az Irodalmi Jelen Könyvek küldöttségét Aradról (Böszörményi Zoltán főszerkesztőt, Szőke L. Mária igazgatónőt és Pongrácz P. Máriát). Az alkalom Bágyoni Szabó István: Elszabadult konténerek naplóregényének bemutatása volt, amely irodalmi estté alakult. A meghívott előadók, Láng Gusztáv és Csűrös Miklós hangsúlyozták, hogy Bágyoni naplóregénye újdonságot jelent az erdélyi magyar prózában. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent könyvet méltatva vetült a fény az aradi magyar könyvkiadóra. /Pongrácz P. Mária: Erdélyi ünnep a Bajza utcában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./
2006. április 4.
Makón Szilágyi Rózsa, a makói Marosvidék kulturális folyóirat főszerkesztője meghívására Aradtól Szabadkáig három ország magyar nyelvű kiadványai mutatkoztak be élőszóban. A makói Harmónia kamarakórus és a temesvári Mátray László színművész műsorát a szabadkai Gyurkovics Hunor képzőművész mini-tárlata egészítette ki. Jámborné Balog Tünde (Marosvidék) olvasta fel jegyzetét Makó szellemi örökségéről és jelenéről, majd az Irodalmi Jelen (Arad) mutatkozott be, az IJK /Irodalmi Jelen Könyvek/ könyvekből kiállítás nyílt, végül a Szabadkán megjelenő közéleti folyóirat, az Aracs népes csoportjában Vajda Gábor irodalomtörténész, felelős szerkesztő, Gubás Jenő orvos, az Aracs Társadalmi Szervezet elnöke, Gubás Ágota lektor, Gyurkovics Hunor képzőművész-szerkesztő, Tari István költő, Matuska Márton újságíró és Mirnics Károly tudományos kutató szerepelt. A délvidéki magyarság helyzetéről, valós gondjairól is szó esett őszinte beszámolóikban. /Pongrácz P. Mária: Határtalan irodalom. Az Irodalmi Jelen szerkesztői Makón. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2006. május 6.
Bágyoni Szabó István (Bágyon – Aranyosszék, 1941. június 10.) Elszabadult konténerek című naplóregényét március 22-én mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában. Az estet Kalász Márton, az Írószövetség elnöke nyitotta meg, házigazda Böszörményi Zoltán, az aradi Irodalmi Jelen című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban napvilágot látott kötetről Pongrácz P. Mária, a könyv szerkesztője, valamint Csűrös Miklós és Láng Gusztáv irodalomtörténészek beszéltek. Bágyoni Szabó István Erdélyből áttelepült Budapestre, átélte a diktatúrát. Az akkor megtörténtek utóhatásait még máig sem tudta kiheverni a létéért, nemzeti megmaradásáért küzdő értelmiség. Bágyoni Szabó István naplójában szólt azokról az ismert magyar írókról, akik megpróbáltak kiutat keresni. Kenéz Ferenc író sokszor szerepel a könyvben, Kenéz is áttelepült, előzőleg mindketten az Utunknál dolgoztak. Az Utunktól „elmenők” között sorrendben Bágyoni volt az utolsó, Tamás Gáspár Miklós, Csiki László, Kocsis István, Köntös-Szabó Zoltán, Banner Zoltán, Árkossy István és Kenéz Ferenc indult el előtte. A grafikus Árkossy tervezte meg a könyv borítóját, Árkossy Ilona pedig, a színművész feleség fellépett az írószövetségi bemutatón. Közösségben gondolkodó íróember számára a szülőföld elhagyása – még ha kényszerű is – nehezen vagy aligha magyarázható, jelentette ki Bágyoni, hozzátéve, a szülőföld hitből és szellemi ragaszkodásból, hagyományból és álmokból is áll, és azt magával hurcolta. Budapesten ha erdélyi költőről van szó, Kányádi Sándort, Lászlóffy Aladár említik, pedig ma már mindketten valamelyik budapesti kerületből indulnak „erdélyi látogatóba”, erdélyiként. Bágyoni Szabó István az Új Magyarország alapító gárdájában volt, de rövid fél év után kivált onnan, a Pest Megyei Hírlap kulturális rovatvezetője lett 1995-ig, amíg a Horn- kormány meg nem szüntette az egyetlen magyar tulajdonban lévő „vidéki lapot”. A Szabad Föld kulturális rovatát irányította négy éven át – egész addig, amíg az újgazdag sajtócápák meg nem vették a lapot a Magyar Nemzettől. Most nyugdíjasként a Polísz című irodalmi folyóirat főmunkatársa. Regénytrilógiájának (Kések ideje, A lovak estére hazaérnek) harmadik darabját, az Erdélyi oltárképek címűt most írja. Tervezi esszéi, tanulmányai, publicisztikai írásai gyűjteményének megjelentetését. /Bölöni Domokos: Honvágy a hazában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2006. május 9.
Bárányi Ferenc május 13-án tölti be hetvenedik életévét. Temesváron nem hivatalos irodalmi kávéház volt a Bárányi lakás, a város értelmiségének színe-java, orvosok, írók, színészek, képzőművészek, mérnökök, újságírók, tanárok jöttek össze. Bárányi Ferenc Nagyszentmiklóson született. Nagy kitérővel tért haza Bánságba. Orvosként és íróként egyaránt bizonyított. Tudományos doktori címet szerzett és írószövetségi tag lett. Könyveit szétkapkodták az olvasók. Bárányi makacsul, néha meggondolatlanul ragaszkodott elveihez. Bárányi Ferenc 1990 után parlamenti képviselő lett, 1998-ban egészségügyi miniszter volt, prózaíróként több könyve jelent meg. /Pongrácz P. Mária: És akkor jött… Bárányi. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./
2006. június 13.
Több mint fél évszázad távlatából idézi fel életének jelentős eseményeit a lugosi Fülöp Lídia Szemben a sodrással /Nagard Könyvkiadó, Lugos, 2006/ című, nemrég megjelent kötetében. 1945 és 1982 között “utazhat” az olvasó egy ellentmondásokkal, tragikus megpróbáltatásokkal teli korban. A küzdő szellemű, vasakaratú asszony győztesen került ki a harcból. A legjobban sikerült részletekben az őszinteséggel megvallott “bűnök”, az alkalmazkodás, főhajtás vétségei kerülnek előtérbe. A faluról városba került asszony erős egyéniségére, munkabírására nem véletlenül figyelnek Előbb utcafelelősnek választják, majd meggyőzik, hogy lépjen be a pártba. Megkéri az illetékeseket, hogy “neveljék át”, mert vallásos ember, s messze áll tőle a politika. Az irodalomért rajongó asszony verseket ír a pártgyűléseken, majd pedig fővárosi kiküldetései alkalmával első kötetének megjelentetését rendezi. Majd harminc esztendeje lépett be az irodalomba, az 1977-ben megjelent Az én ibolyáim c. verseskötetével. Túl a nyolcvanadik életévén adta közre emlékezését. /Pongrácz P. Mária: Életregény. Fülöp Lídia vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./
2006. június 20.
Három hónapig tartó amerikai és kanadai turné után élményekkel gazdagon tért haza Temesvárra Fall Ilona színművésznő. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága köszönőlevelet küldött Clevelandból a temesvári Csiky Gergely Színháznak. Fall Ilona elmesélte, hogy 27 városban léptek fel, és sehol sem maradt el a “ráadás”. Az előadásokat rendszerint közös vacsora követte. Hárman léptek fel az amerikai turnén: Gáll Annamária, Fall Ilona és Péterffy Lajos. Mindhárman szavaltak, emellett Fall Ilona énekelt magyar nótákat, slágereket, operett részleteket. A temesvári nézők még emlékeznek Péterffy Lajos alakításaira, talán nem is gondolják, hogy milyen kitűnően énekel. Négy előadás volt a tarsolyukban, köztük egy emlékműsor az 1956-os forradalomról. Ennek bemutatója még a turné előtt, Békéscsabán volt. Amerikában mindenhol a magyar szervezetek képviselői várták őket. Általában 50 és 400 között volt a nézőszám egy-egy előadáson. Fall Ilona rádióriporter is, hozott sok érdekes anyagot. Kivételes emberekkel is találkozott, számolt be. A temesvári rádió magyar adásában majd megosztja élményeit. Az amerikai magyar közönség visszavárja őket. Fall Ilona a jövőben egy németországi meghívásnak szeretne eleget tenni. Zrínyi Ilonáról írt monodrámát Hrivnyák Billédy Ilona, Karlsruhéban élő magyar író. /Pongrácz P. Mária: Üzenet Erdélyből. Beszélgetés Fall Ilona színművésznővel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./
2006. augusztus 5.
Hetvenöt éves lenne Gherasim Emil /Marosvásárhely, 1931. augusztus 8. – Temesvár, 2005. szept. 12./, ha tavaly el nem ragadja a halál. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakának elvégzése után 1954-ben Temesváron a magyar újságírás szolgálatába szegődött. Lapszerkesztőként, évtizedekig a Szabad Szó főszerkesztője volt. Gherasim Emil Áron a diktatúra fojtó légkörében naponta megvívta küzdelmét az egyetlen temesvári magyar napilap, a Szabad Szó sokezres példányszámának megőrzéséért, az olvasóért. Helye volt a lapban irodalomnak, versnek, szépprózának. Gherasim a mai temesvári újságírás számos tehetségét bocsátotta útjára. Pongrácz P. Mária, Sipos János és Erzsébet, Mandics György, Bodó Barna, Graur János és mások ma az ő nyomdokain haladva munkálkodnak. Életműve – szerkesztői munkája mellett – 8 megjelent kötet, versek, műfordítások, elbeszélések és életfilozófiáját tömörítő aforizmái. A mintegy 1500-ra tehető teljes aforizmagyűjteményét a román és német nyelvű kiadása mellett, nem sikerült magyarul is megjelentetnie. 1989 után a temesvári Új Szó hasábjain és a magyarországi Délvilág és Új Szó közös kiadványaiban közölt publicisztikájával tűnt ki. /Egykori kollégái: Emlékezzünk Gherasim Emil Áronra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./
2007. január 20.
A Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének hagyománya szerint egyszerre köszöntik fel az egymáshoz közel eső születésnaposokat. Január 19-én a szövetség három tagját ünnepelték, köztük Pongrácz P. Máriát, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen kulturális folyóirat főmunkatársát, akinek egyébként szenteste volt a születésnapja. Az irodalombarátok közül is többen mondtak méltatást, köztük Achimescu Ildikó újságíró, aki Pongrácz P. Mária hivatástudatát, szakmai alázatát, pontosságát, a kollégák útját egyengető szándékát emelte ki. /P. L. Zs. : Születésnapos írók. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./
2007. január 23.
A 65 éves Pongrácz P. Mária az irodalom, színház tárgykörébe tartozó tömérdek újságcikken, kisebb-nagyobb tanulmányon kívül kilenc kötetet – regényt, író-monográfiát, novelláskönyvet és egy levélgyűjteményt jelentett meg, emellett könyvszerkesztő is volt. /Jámbor Gyula: Sohasem adva fel a hivatást. Születésnapi beszélgetés Pongrácz P. Máriával. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./
2007. február 6.
Gyalai Korpos István orvos-író önéletrajzi regényét /Kék lábnyomok fehér hóban, Irodalmi Jelen Kiadó, Arad/ ismertette Temesváron, népes hallgatóság előtt dr. Bárányi Ildikó. Pongrácz P. Mária, az Irodalmi Jelen folyóirat munkatársa, a regény szerkesztője elmesélte, hogy az első kötetes szerző a Bárányi család felfedezettje. Ők ajánlották figyelmébe a kéziratot. /Sipos János: Sárból és fényből gyúrt valóság. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. február 24.
Február 26-án tölti be 98. életévét Anavi Ádám nyugalmazott tanár, költő, színműíró, de a kollégák, barátok már február 23-án felköszöntötték a temesvári irodalmi élet doyenjét. A Romániai Írószövetség temesvári szervezetének székhelyén Pongrácz P. Mária elnökségi tag, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa nyitotta meg az ünnepséget, tőle vették át a szót az Anavit méltató írótársak. A közel százesztendős, de ma is friss (jelenleg is egy színdarabon dolgozó) szerző munkásságát, megjelent köteteit Bárányi Ildikó foglalta össze. /(P. L. Zs.): Karnyújtásnyira a száz évtől. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2007. június 2.
A hetvenéves Bárányi László Ildikó orvos-író elmondta, az íróvá válásig nagyon hosszú és rögös az út. Belőle talán soha nem lett volna író, ha Temesváron nem talál baráti segítő közösséget. Különösen Pongrácz P. Mária és Gherasim Emil segítették, közölték első írásait, meg ott volt az akkori Ady Endre Irodalmi Kör, valamint Szőcs István kritikus bölcs tanításai. Bárányi László Ildikó megjelent kötetei egytől egyig nagy közönségsikernek örvendtek. Talán azért, jegyezte meg, mert amit ír, az inkább tényirodalom. Egyik kötetét férjével, Bárányi Ferenc orvos-íróval közösen írtad: És akkor eljött Hippokratész. Bárányi László Ildikó www.7torony.hu című irodalmi portálon közölt az utolsó húsz év terméséből. Napló rovata most került be a 20 legolvasottabb naplói közé. /Pongrácz P. Mária: “Amit írok… mindig emberi sorsokról szól” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./
2007. június 30.
Kilenc új taggal bővült a Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezete, a június 29-én tartott évadzáró ülésen hagyta jóvá a jelentkezők felvételét. Az új tagok között egy magyar van, Eszteró István nyugalmazatott magyartanár, akiről az ülésen Pongrácz P. Mária, az Irodalmi Jelen főmunkatársa, az Írószövetség elnökségi tagja, valamint Gábos Ildikó műfordító mondott méltatást. Eszteró István két utóbbi kötete (Egy könnyű garni és Gondolatok a hölgytárban) az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg, jelenleg nyomdai előkészítés alatt áll a Serban Foartával közös fordításkötete. /P. L. Zs. : Új tagok az Írószövetségben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2007. október 12.
Schiff Júlia Németországban élő írót szoros szálak fűzik ehhez a vidékhez, a Temes megyei Dettán született, évtizedekig Temesváron élt, legújabb kötete, a Világtalan táj (az Alma Mater Alapítvány és Wieser Tibor Alap támogatásával jelent meg Aradon) elbeszéléseket tartalmaz. Valamennyi írás önéletrajzi ihletésű, s a látszólag mozaikkockákból összeálló történet végül is életregénnyé teljesedik. Az egyéni dráma – a megszenvedett, üldözésekkel, kirekesztéssel megroncsolt élet – kollektív drámává mélyül, sok olvasó szülei, nagyszülei sorsában, emlékezéseiben találkozott mindezzel. Az első fejezet a Baragán, a román Szibéria erőszakosan odatelepített “lakóinak” életét és a túlélésért való küzdelmét írja le. A hontalanok erőltetett menetében vonul a család, a tudós apa, a törékeny, úri életmódhoz szokott anya, a fiútestvér, és a legkisebbik, a még gyermeklány. Ez a novellalánc a szerző Bogáncsos táj c. regényében (Mentor Könyvkiadó, 2006) teljesedik ki. A szerző megérezte, hogy a sorstragédiát meg kell írnia, át kell adnia a jövendő nemzedéknek. /Pongrácz P. Mária: Kötéltánc a mélységek fölött. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./
2007. november 10.
A Romániai Írók Szövetségének Temesvári Szervezete november 9-én osztotta ki a 2006-os esztendő irodalmi díjait. Különdíjat kapott Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztő-tulajdonosa is a Vanda örök című regényéért. Böszörményi munkásságáról, a szórványvidéki magyar irodalom mecénási szerepéről Pongrácz P. Mária főmunkatárs, az Írószövetség elnökségi tagja beszélt, a több nyelvre is lefordított díjazott regényt bestsellernek nevezve. Böszörményi kifejezte reményét, hogy az év végén románul is megjelenik a regény. /P. L. Zs. : Kiosztották az irodalmi díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./
2007. november 13.
Különleges irodalomórát tartottak Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban Tácsi Erika tanárnő szervezésében, a temesvári kortárs prózaírás és költészet, valamint a műfordítás jeles személyiségeinek részvételével. Bemutatták Eszteró Istvánnak – az iskola volt magyartanárának – Serban Foartával közösen megjelent Concertino című verseskötetét, ami nemcsak azért egyedülálló, mert kétnyelvű, hanem mert a szerzőpáros egymás verseit fordította le. Az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ sorozatban megjelent Concertino szerkesztője, Pongrácz P. Mária is részt vett a találkozón, egyúttal felolvasott az általa kötetbe rendezett Temesvári kadenciák című könyvből (szerző: Hans Mokka), illetve egyik saját novelláskötetével (Arckép lepkékkel) ajándékozta meg az érdeklődőket. /P. L. Zs. : “Élő” irodalomóra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./
